90.

Kitaláltam, hogy minden szabad percemet beosztom, mert az jaj de jó.
Hétfőn találkoztam Ágival cirka 2 hónap után - még szerencse, hogy egy városban lakunk- és elmesélte, hogy egyedül fogja vezetni a pub-ot ahol dolgozik pár hónapig. Mondtam, hogy az jó, szépen tanulja meg hogy kell, aztán vegyen fel részmunkaidőbe dolgozni, mert akarok tapasztalatot. Erre a körte kigyulladt a fejében, hogy gyere, neki pont kell egy part time-os lány, csütörtök és péntek estére. Na erre nagyon megörültünk egymásnak, hogy jaj de jó lesz, együtt dolgozunk, én meg szerzek pub-os tapasztalatot, neki lesz egy jó embere stb.. Az egyetlen probléma a szálloda, mert ki kell sírnom, hogy ezekre a napokra adjanak offot vagy délelőttös műszakot. Elvileg rámondták az áment, de majd meglátjuk, mivel erre a hétre is végig délelőttös műszakot kértem, és kaptam is 3 napot. Na mindegy meglátjuk mi lesz, beírtam a rota könyvbe a napokat, és remélem megkapom. Elég sokat szívok bent, rendszeresen 5kor végzek, amikor 3kor kéne, szóval ez talán nem lesz gond. Ha mégis, akkor meg lehet eljövök a nyavalyába, hiába szeretem a szállodai munkát. Pont ma találkoztam Magdával, aki már a századik munkáját csinálja mióta ismerem és elment a hotelből. Most épp adminisztratív munkát csinál egy irodában, viszont nagyjából ugyanazért a fizetésért amiért én is dolgozom, viszont mindig reggel 7-3ig dolgozik hétfőtől péntekig, nincs túlóra. Megkérdezi nekem, hogy van e felvétel, mert hiába nem szívesen hagyom ott a szállodát, de az a baj, hogy gyakorlatilag nincs életem mellette. Valahol nem zavar, mert nincs időd olyan dolgokon gondolkodni, ami miatt bömbiztem a táborban, viszont sem a modell munkámat nem tudom csinálni, lehet a pub sem jön össze, és a spanyol órákat is egy művészet lesz megszervezni. Szóval minden héten majd azon remeghetek, hogy nehogy beosszanak azokra a napokra amikor puboznom kell. Annyira jól meg nem fizet a szálloda, gyakorlatilag minimális pénzt tudok félretenni, hogy megérje ezt a stresszt. Mindenesetre meglátjuk hogy megy a 2 munka, szaroznak e velem, vagy sem. Mert pl az, hogy 5ig maradok az természetes, senki nem akad fenn és ma még valami hülye meeting is volt fontoséknak, és a nagyfőnök csak odabökte, hogy Gabriella, tudsz maradni egy órát, nem? Persze egy csökött rabszolga vagyok, nincs semmi dolgom a munkán kívül, nem számít, hogy a barátnőm cirka két órát várt rám a pubban -még jó, hogy a kollégái ott voltak és hogy leszedálta magát pár sörrel- tudok maradni. Akár be is költözhetek, hogyha lehetne, de bent aludni nem lehet, mert ugye nem lehet a részlegeket sem használni mint medence, bár, stb... Szóval ez a gondom, hogy semmi kedvem egy irodában rohasztani magam, és szkennelni és összekapcsozni iratokat napi 8 órában, viszont hogyha megkapom ugyanazt a pénzt, mellette part time-ban maradhatok a fronton, lesz időm modellkedni, meg spanyolt tanulni, akkor lehet váltani kellene. Igazából az lenne a legjobb, ha biztosra tudnám, hogy a szálloda megadja azt a két napot, mert akkor a kecske meg a káposzta is.
Pár perce hívtam a spanyol tanárt, végülis a neten találtam, Sergio a neve, latin amerikai, és az első óránk kedden lesz 5től 6ig, szóval valahogy oda kell érnem 5re, ha törik, ha szakad.

Csak hogy nyivákoljak egy kicsit, mert lány vagyok és nekem lehet, el kell mondanom, hogy a bojfrendem felszívódott, miután elmentünk egy esküvőre ketten, (nem a Dzsordzsi féle), ott mindenkinek bemutatott, mint a barátnője, az egész napot együtt töltöttük, elmondta, hogy szeretné, ha ezentúl valahogy legalább heti egyszer vagy kétszer találkoznánk, és igazából ő már össze is költözne, na ezek után eltűnt mint szürke szamár a ködben, vagy mint az aranyóra egyik napról a másikra, az sms-re meg a hívásomra sem reagált. Szóval nem értem a dolgot, de nem is akarom már megérteni, szép volt, jó volt, ennyi volt, de nekem ez az agybaj már sok, elég nekem a saját magam hülyesége. Pedig már úgy beleéltem magam a szép fekete szemű tejeskávé kislányomba vagy kisfiamba, de így nem tudom mikor lesz gyerek project, mert ahhoz kéne egy férj, aki kidolgozza a belét, amíg én otthon pelenkázok. Rájöttem, hogy nekem az ideális férfi egy ausztrál lenne indiai vonásokkal. :)
Szóval ez is az oka annak, hogy nem akarok szabad perceket sajnálni magam.

Na ez történik a Futrinka utcában, holnap lesz az első napom a pub-ban, majd kaptok beszámolót, már előre fenem az ujjaimat, és szorítsatok, hogy ügyes gyerek legyek. :)