2011. szeptember 1., csütörtök

46.

Nahát rámjött az írhatnék, örüljetek. :)
Reggel, (olyan 10.30 is volt már) elmentem végre a vérvételre. Lehúztam a sorszámom, és beültem kb 300-nak a sorba, és mivel éhgyomorra kellett menni, kissé megijedtem, hogy mikorra kerülök majd sorra, mert addig tuti éhen pusztulok. De elég gyorsan csapolták a népet, így csak egy órát vártam, aztán meg bementem pedig nem voltam benne biztos, hogy én következek. Enyém volt a B05 sorszám, viszont a kijelző csak 2 számjegyes, így miután egyszer lement az összes sorszám 99-ig elkezdték előről a 01-el. Én meg gondolkodtam, hogy akkor ha nekem B-m van, biztos van egy A is, de aztán amikor felvillant a 05 szépen beslisszoltam, az indiai nővérke meg kisebb sokkot kapott a méreteimtől, így nem is kérte el a sorszámot. Az mondjuk vicces volt, leülök, és elhűlve, mint aki egy yetit lát, kérdezgette, hogy hogyan nőttem én ekkorára, mikor ő meg akkora (hát igen, én is szoktam csodálkozni, hogy némelyik indiai nő mennyire kicsike. Sokszor a viccet félretéve attól félek, hogy hasra esek bennük, annyira kiesnek a látómezőmből). Na azt hittem ennyi komment elég volt, de megkérdezte, hogy mit eszek, lovat (are you eating horse)?! :D:D:D hát komolyan, ő sem francia nevelőnőktől tanult illemet. Alapvetően átfutott az agyamon, hogy azt válaszolom, hogy igen, nyers marhát eszem nyers tojással, a lovat meg szőröstül-bőröstül vágta közben vadászom le, hozzátéve apukám kedvenc mondását a kicsi embereknek, hogy amúgy meg a te szád beleakad a kilincsbe, minek szólsz be, de inkább megint úgy döntöttem, hogy felülemelkedek az emberi butaságon (lehet konfliktuskerülésnek is hívni) meg hát épp vérvétel előtt álltunk, amit ugye lehet pici fájdalommal pici sebbel, és vénarepesztéssel is csinálni. :)

Mostam, takarítottam is, közben D-n járt a fejem, közben Dzsorzsi felhívott, hogy menjünk moziba, de nem mentem, biztos, most találná ki, hogy eljátssza a hősszerelmest, meg hát amúgy is az nem jött nekem sehogy össze, hogy tegnap D, ma meg Dzsordzsi. Még ha barátkozunk, akkor sem.  Most hívott D, ja a kis drágának én vagyok az európai szupermodellje, mesélte, hogy kamaszként még otthon mindig a Fashion Tv-t nézte, hogy ezek a magas európai nők mennyire gyönyörűek, és mennyire szeretne megismerkedni eggyel, úgyhogy a tegnapi találkozón ezt hallgattam, hogy el sem hiszi, hogy teljesült a vágya. Szóval azért még szemmel tartom, mert azt nem akarom, hogy mint valami exotikumot megszerezzen, aztán meg lepattintson, és elvegyen valami töpszli indiait.  :)

Délután elmentem megint a csodaszemöldököt csináló szalonba, így megint rendezett az arcom, plusz leszedettem a karomról is szőrt, nem volt kedvem itthon játszani az epilátorral. Hát a kis csöpp indiai nénire is ráfért volna egy bajuszgyanta, viszont ő is nagyon jól dolgozott. Én nem tudom, hogy az indiai nők mennyire szőrösek, de amikor elkezdte a kézgyantát, a vállamtól az ujjam hegyéig bekent a cuccal. Hűű. Na mert otthon csak az alkarról szedik le, hát felette nem nagyon szőrös az ember, legalábbis Európában. Lehet, ám nem is vallási vagy mittudomén milyen okokból viselik a hosszú szárikat, hanem hogy a gorilla testüket eltakarják két gyantázás között. Szóval szegény leendő fél-indiai kislányomat vihetem majd 5 évesen bajuszgyantára, hogy ne csúfolják. :))))

1 megjegyzés:

  1. Ilyen logikával az indiai nő meg az egérszart ette eddig? Csodálom a vérmérsékletedet.

    VálaszTörlés