28.

Ma lesz az év egyik legnagyobb partija, majdnem az egész cég ott lesz, én meg sajnos nem tudok menni, mert holnap délelőttös vagyok. D,: Azért ez kissé igazságtalan, de tudom ha másnap beteget jelentek, még ha beteg lennék sem hinné el senki. Szóval ez van, el kell fogadni nem lehet mindig minden jó.
Igazából Dzsordzsi ünnepli a szülinapját már egy hete, és ennek keretében én tegnap mentem velük, Magda, Monika, Dzsordzsi én meg az egyik éjszakai recepciós infantilis kölyök. Annyira jó volt beszélgetni és találkozni Magdáékkal, más beosztásban dolgozunk, így az elmúlt 3 hétben csak 2 szót váltottunk mindössze. Hát Dzs meg nagyon vicces, elmeséltem neki is az olaszt, de rögtön felvidított, amikor elmondta miket válaszolt neki amikor vele ordibált. Mondta, hogy épp elkezdett kiabálni, hogy hogy lehet ennyi esze, hogy ilyen hibát vét, erre Dzs nyugodtan ránézett, elmosolyodott, és halkan elmondta neki, hogy Francesca ne kiabálj, árt az egészségednek. Hát ezen kifeküdtem, mert lehet nem annyira vicces így olvasva, de aki ismeri a nőt, az el tudja képzelni milyen fejet vágott, és hogyan akadt a torkán a szó. :) Szóval egy kincs ez a fiú, mindenkit felvidít aki a közelében van.

Lementünk egy brazil/mexikói bárba, ahol rajtunk kívül mindenki tudott táncolni, de úgy, hogy öröm volt nézni, viszont pont ezért egy otromba csámpás elefántnak éreztem magam, mert erre a zenére nem tudok táncolni, pedig jó lenne. Egyedül Magda tudott, rá le is csaptak a mindenféle férfiak, én inkább csak ellötyögtem a Coronitámmal a kezemben, és hallgattam Dzs kommentárjait. De összességében jól éreztem magam, valószínű vasárnap munka után beülünk kávézni egy kicsit csak 3an lányok. Hát van mit megbeszélni, mert Magdanak most járt le a próbaideje ami után már csak 5 napot kell egy héten dolgozni, és most szarozik vele a cég. Elvileg nem automatikus a próbaidő lejárta után, hogy ott maradsz, hanem részt kell venned egy assessement centeren, ahol a tréner felméri mi mindent tudsz, 3 órán keresztül faggat, emellett a főnökeid értékelést adnak rólad – és ha minden stimmel, akkor kapsz egy levelet a head office-ból, hogy megtartunk jó vagy, és onnantól megy az öt nap. Csak az kérdéses, hogy amíg ezt lezongorázzák az hány hetet vesz igénybe, így lehet négy-öt hónapot dolgozol 6 napos beosztásban mire eldöntik mi legyen veled.- és ez volt ami nagyon gáz volt Magdánál, a főnökség nem írt jókat róla. Az új general manager be is hívta, hogy ezt az értékelést kapta róla de ő kedveli és szimpatikusnak találja, így legalább volt lehetősége elmondani, hogy hogyan bántak vele. Mondta, hogy a manager beszél majd mindannyiunkkal, mert szeretné a csapatromboló embereket kiszűrni így már megbeszéltük, hogy akkor neki elmondjuk az olaszt, mert talán ha egybehangzó vélemények jönnek mindenkitől, akkor elgondolkodik. Ja és amiért hízott még a májam, hogy Dzs elmondta az is frusztrálja az olaszt, hogy már megpályázta a shift leader poziciót, de visszautasították. *gonosz kacaj*

Na remélem ez az új manager normális lesz, nekem csak fura interakcióim voltam vele, pl az egyik vendég megkérdezte hol a mosdó, én meg mondtam, hogy egy emelettel lejjebb, erre pont ott állt mögöttem, és szólt, hogy legközelebb normálisan mondjam el, hogy pontosan merre van, plusz a concierge-et is elkülte a vendéggel, hogy győződjön meg róla, hogy megtalálja a klotyót. Persze alapvetően mindig mindent pontosan és alaposan elmagyarázok (ismertek, milyen túlaggódó vagyok) de ez a vendég értelmesnek tűnt ahhoz, hogy megtalálja a wc-t ennyi információ alapján is, és hát a nagyfőnöknek meg pont akkor kellett kijönnie az irodából.

Elkezdtem megint úszni, az a jó itt, hogy nem hideg az úszómedence, legalább 28 fokos, így megint van kedvem úszni. Rájöttem szeretek és mindig is szerettem, csak ha hideg a víz, akkor már akkor elmegy minden életkedvem, amikor bemegyek a vízbe. Szóval az elmúlt 4 nap offomat pihenéssel, az új lakás intézésével, úszással, főzéssel, Ágival találkozással és a tegnapi mini partival töltöttem. Gábor megint Frankfurtban van, majd kedden jön haza. Valahogy össze kéne hangolni a munkánkat, mert állandóan eltérő ritmusban dolgozunk, és ha szabad vagyok, akkor meg elutazik, vagy dolgozik egész nap. És fordítva. :)

Most hívtak fel az O2 customer caretől, hogy adjak visszajelzést a szolgáltatásról mert hívtam őket nemrég a hangposta miatt. A kis lányka a vonal végén annyira gyorsan beszélt, és azon az idegesítő magas frekvencián, ahogy némelyik angol nő beszél, hogy nehezen értettem meg mit akar, erre mondja, hogy akkor tegyük le a telefont nyelvi akadályok miatt. Hát a jó édes anyukádat, ne kritizáld az angolomat, talán normálisan kellene beszélni ha már az ügyfélszolgálaton ülsz.

;)

Kissé honvágyam van, főként a kaják szempontjából. Ami a legrosszabb, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek semmi íze nincsen. Olyan mintha csak játékgyümölcs lenne vízzel töltve.

Csak hogy informáljalak benneteket, és a teljesség igénye nélkül ebben a sorrendben hiányoznak:

paprikás csirke nokedlivel és sok (rengeteg) tejföllel, amit a végén ropogós héjú friss kenyérrel ki lehet törölgetni a tányérból, húsleves, sok tésztával, és nagyon erős paprikával, Nagyi -féle borsóleves, rántott husi krumplipürével, almáspite, tejbegríz tonnányi kakaóval, lencsefőzelék. Hát most hirtelen ennyi jutott eszembe. :)

Elmentem futni ma, és találtam egy gyönyörű parkot közel hozzánk, ami szomorú, hogy már párszor voltam itt, de nem néztem meg rendesen, így csak most vettem észre, mikor lassan költözünk. Csináltam pár képet, bár csak telefonnal. Pont gondolkodtam, hogy mennyire hiányzik Bömbi meg Démus, főleg mióta skypon láttam őket, erre amíg üldögéltem a fűben egy Sophi nevű kis aranyos uszkár szaladt oda hozzám a labdájával, hogy játsszak vele, amíg a gazdája bejön a kertbe. Legalábbis gondolom ezt akarta mondani, nem beszélgettünk. Szóval kicsit kikutyáztam magam. :) Szeretem, amikor így teljesül amit szeretnék. :)

A néni és Sophi

A kert: Peckham Ray Park