2011. március 27., vasárnap

7.

Annyira béna vagyok.
Ma volt a cha cha slide flash mob, ahova kiszenvedtük magunkat Gáborral. Náthásan, másnaposan, fáradtan arra kelek, hogy Jema hív a szokásos turbó stílusában, hogy keltsem fel a Gábort és MINDENKÉPPEN menjünk ki, mert megígértük. Hát marha sok kedvem volt, az is fájt, hogy pislogni kell. Mindenesetre lekúsztam a lépcsőn, hogy megnézzem Gábor milyen állapotban van, hát nyálfolyatós alvásban volt, úgyhogy nem volt szívem felébreszteni, inkább lementem teát inni. De aztán J tovább zaklatott telefonon, hogy sikerült e felkeltenem és Tibiéket is hívjam, úgyhogy felkeltettem, és elindultunk, végül csak ketten.

Itt egy link arról, hogy ez mi amúgy, mert nekem semmi fogalmam nem volt erről a táncról. Szerintem olyasmi lehet mint a macarena. Becky azt mondta, hogy ezt mindenki ismeri itt, és még a nagymamák is tudják táncolni:
http://www.youtube.com/watch?v=wZv62ShoStY

Na és azér voltam béna, mert J akart erről egy videót és mondtam, ha akarnak Gral együtt táncizni, akkor majd én videózok. És direkt, mivel tudom, hogy milyen nagyszerű műszaki érzékem van csináltam 3 próba videót. De valahogy magát a performanszot nem sikerült mégsem felvennem. Szerintem nem nyomtam be rendesen a piros gombot. :(( Olyan csalódott volt J, mert akart ezzel valamit, én annyira hülyének éreztem magam. Na mindegy. Cripple.

A tegnapi buli jó volt, leszámítva, hogy mindenhol sorba kellett állni (beengedés, táskaellenőrzés, testtapogatás, belépővásárlás, ruhatár majd ital) Mondtam Gnek, ha még egy sort meglátok, szétrombolom.
Ami tetszett, hogy fellépet Sophie Ellis Bextor, és nekem ez tök nagy szám volt, tudom, vidékinek hangzik, mert itt gondolom ez megszokott, de otthon legutóbb Győzike lépett fel a helyen ahol voltam, nem egy világsztár. Ok mondjuk biztos azért is volt nagy élmény, mert itthon sem voltam nagy koncertre járó, de végülis nem rossz dolog, leszámítva, hogy a mögöttem álló hülye 4szer öntött le a kólájával. (nem vicc) az elsőnél még nem szóltam, ok tömeg van, sokan vagyunk biztos véletlen. A másodiknál már csúnyán hátranéztem rá, és akkor láttam, hogy emberem olyan részeg, hogy a két pohárba kapaszkodik, nadejó, hogy mögém álltál pont, a harmadiknál még arréb próbáltam állni, és szóltam neki, hogy vigyázzon már, mondta is, hogy bocsi. A negyediknél, amikor a teljes karomon végigfolyt megfordultam, és a zenét túlüvöltve vérben forgó szemekkel ordítottam neki, hogy idd már meg azt a piát, már 4szerre öntöd rám (igazából hozzátettem volna, hogy te rohadt kis köcög, de sajnos ezt nem tudtam angolul) erre a gyerek bolond szemekkel mosolyog rám, hogy bocsi és písz písz (béke). Na kész. Ezzel már nem tudtam mit kezdeni. :)

Holnap kezdek. Ma elsétáltam megnézni a szállodát. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése