75.

Annyira büszke vagyok a kis Tmag barátnémra, hogy muszáj itt is beszélnem róla!! Szegény nem is tudja mennyit mesélek róla az itteni barátaimnak, főleg, amikor nekem mondják, hogy milyen bátor meg talpraesett vagyok, meg jólszervezett stb.. Na ilyenkor mondom, hogy én??!! Nézd meg őt!! Nőként kiköltözött Dubaiba, és elkezdett egy szállodában dolgozni. A munkát a két hetes nyaralása alatt találta, és mivel nem szerette sikerült átmennie egy multihoz irodai beosztásba -amiért sokan még itt Londonban is ölnének. Szóval kicsi T nagyon ügyes vagy, és csak hogy érezd tetteid súlyát, Te vagy a példaképem, szóval amikor tervezgetem mit csinálnék, eszembe jut, hogy mindent mint egy kis szorgos hangya megszervezel, naponta teszel valamit a céljaidért, és nem hagyod, hogy a hitetlenek eltántorítsanak és ez engem is inspirál. Szóval mivel mostmár felelősséggel tartozol irántam is, tessék jó példát mutatni! :D

Lassan elkezdek pakolászni, mert beköltözöm két napra a szállodába. Amit itt nagyon szeretek, hogy a karácsony mindenkié. Még a metró vagy buszvezetőé is, meg a kis bolti eladóé is, meg mindenkié, (kivétel a szállodai dolgozóké), szóval 25-én megáll az élet, semmi tömegközlekedés, de semmi nincs, így vagy taxizol (annyiért amennyit a hiénák nem szégyellnek elkérni), vagy otthon karácsonyozol. Igazából mivel egyedül vagyok mint az ujjam, nem is bánom, hogy bent leszek a második családommal, bár megint kaptam egy late early shiftet ma estére meg holnap reggelre, csak hogy még véletlenül se tudjak kicsit szórakozni ma este. De legalább helyben alszom. A büdi kolléganőmmel leszek egy szobában, mondjuk ő már annyira nem büdi, (ő volt a másik kezdő, a kicsit kövérkés) csak nagyon furi. Néha random módom mellém áll (túúúúúl közel!!!) és belenevet az arcomba, hogy én annyira aranyos vagyok, és kedves és olyan türelmesen magyarázok. Remélem nem kell arra ébrednem, hogy mellémbújik az ágyban, hogy csak közel akart lenni hozzám.. Tegnap meg a két olasz összecsapott, a vége az volt, hogy inkább leültem kicsiolasszal és megint elmagyaráztam neki a dolgokat. A ribi olasz nem volt bunkó vele (annyira) csak egyszerűen fogalma sincs, hogy hogyan kell az emberekkel beszélni. De ehhez nincs mindenkinek érzéke. Szóval a ribiolasz engem kérdezgetett, hogy mondott-e bármi rosszat, össze-vissza hadonászott, hogy de most kinek van igaza (jaj higgadj már le) a másik meg bent bőgött az irodában, hogy frusztrált, és ő nem egy hülyegyerek akivel így kell beszélni.. (aztán persze én voltam Gábriel arkangyal, mert elmagyaráztam neki megint türelmesen, bár  szerintem így sem fogja tudni, de legalább nem érzi vacakul magát) Mondjuk igazából az volt a véleményem, hogy mindketten olaszok vagytok, tehát nem normálisak, és remélem még sok közös shiftünk lesz együtt..

Volt nekünk céges bulink is. A szokásos szájhúzós, cinikus énemmel álltam hozzá, hogy nesztek nektek cirkusz meg kenyér aztán pofa be amikor az alapvető munkavállalói jogokról vagy a fizetésekről van szó. Délután 2-5-ig volt meghirdetve, kaja-pia-dizsi-mikellmég. Én offos voltam, így ha Adrienn barátném nem nyúz, hogy de tessék bejönni, kiisszuk a szállodát a vagyonából, biztos nem megyek be. Nem is öltöztem nagyon ki, a leszbi szerelésemet vettem fel a gitáros pólómmal és a bőrkarkötőmmel meg a tornacipőmmel. Hát volt aki a kis feketéjében jött (miss Reception például. Külön szerettem amikor mellém állt az aranyhajával, a 33 és fél kilójával, meg a 15 centis tűsarkaival, hogy akkor hávárju tudéj.. mostár remekül, szeretem, amikor dinoszaurusnak érzem magam valaki mellett). Viszont mindent összevetve jól sikerült, volt rendes kaja, sőt amikor megtaláltam a rántott husit meg a rizst én már nem is kerestem tovább semmit, csak bevérzett szemekkel toltam rágás nélkül befelé, majd Adrienn által szállított sörökkel öblögettem le, így fél óra múlva már én is önfeledten roptam a táncparketten. Hát van abban valami szép, amikor különböző nációk együtt buliznak, és hozzáférésük van a zenéhez. Valamiért a bulgár kollégák úgy gondolták, hogy mi is élvezni fogjuk az ő győzikéjük zenéjét, kb mintha józsi a szintiboj játszana, és hozzá még recsegő bulgár nyelven énekel, de aztán valaki talált magyar mulatóst, aminek meg mi örültünk, de szerencsére aztán valaki visszarakta rihannát meg barátait. Az egyedüli ami nem tetszett, és akármilyen simulékony és kedves vagyok, a nyílt és leplezetlen seggnyalásra teljesen alkalmatlan és nem is szeretem, amikor mások csinálják. Szóval a nagyfőnök lejött megnézni örül e a nép, és pont akkor lehetett a bulgár10perc, így egykét balkánin kívül senki nem táncolt, szóval a kimanagerek mint egy bepánikolt egér hajkurásztak minket, hogy kámon densze, densze!!! MEg mindenki befeszülve keringett emberünk körül, hogy mutassa mennyire jó a buli. Meg persze van egy két kis pondró, aki azt hiszi, hogyha részegen azt kiabálja, hogy a nagyfőnök a best, meg hogy tapsoljuk meg (vagy akár mutassunk be emberáldozatot) amiért nyújtotta ezt a szép bulit nekünk akkor majd biztos előléptetik főtakarítóva, vagy tudomisénminek. Na mindegy mások vagyunk. Kedves gesztus volt, az egyedüli ami bántotta az igazságérzetemet, hogy a kupit a buli után valamelyik dolgozónak kellett megcsinálni, és a bárban is valaki közülünk szolgált fel. Nekik miért nem járt a staff party??

Jaj amúgy ez a modellesdi nem egyszerű, ezért nem csináltam én anno sem, mert amíg fényképeket csinálnak rólad az tök jó, de amikor fel kell építenek a kapcsolatokat, az már nehéz, és olyan mintha még egy munkád lenne, a sok emailezés kb annyi időt vesz igénybe. Plusz megint betámadott az összes perverz, hogy csináljunk fehérneműs képet, még fizetnek is érte, vagy művészi aktot, de egyelőre ezeket nem akarom.  Nem akar valaki a managerem lenni? Én eljárok úszni, hogy szép legyek, te meg szerzel munkát, és szép részesedést kapsz. Hmm? Önéletrajzokat lehet küldeni.

Na Boldog Karácsonyt mindenkinek, bár én nem vagyok karácsonyi hangulatban at all. :) Azért egy égősort felraktam a polcomra.

Csak hogy készüljetek, gyűjtöm a vendégsztorikat meg majd leírom milyen volt bent aludni.