84.

Már nagyon készülök a táborba, most éppen azt nézem át, hogy mit kell vennem/vinnem, és szépen összekészítem. Büszke vagyok magamra, mert most vettem meg a vonatjegyemet, és nem hagytam az utolsó utáni pillanatra, mint általában. Nemsokára be is gyűjtöm, mert kell egy két dolgot vásárolnom. Például kaját. Rájöttem, hogy én minőségi éhező vagyok. Amennyiben a fizetésed jelentős részét elköltöd ruhára/sminkre/krémekre/hajápoló-göndörítő olajra/sörre (az utolsót kívéve mind befektetés a modell karrierembe) így nem marad normális kajára pénzed, mert ugye a lakbért és a bérletet is ki kell fizetni. Ezért többnyire veszek egy zacskó kenyeret, egy csomag almát, egy doboz vajat -fizetéskor mélyhűtött pizzát és sajtot és sonkát is akár- és vajas pirítóst eszek. Amit szeretek is, de azért egy kissé kezdem megutálni. Meg egész jó ez a fotózásos dolog, mert a két legutóbbi esetben a fotós fizette az ebédemet, abból az egyik a mekiben volt, ami azért nem nagy szám, de a másikkal elmentünk a China Town-ba kínait enni. Annyira nem voltam lelkes, mert az otthoni nyálkás-taknyos kínai levesek ugrottak be, meg az olajos átlátszó tészták, de végülis úgy voltam vele, hogy valamit majd csak találok ami tetszik. A hely 'all you can eat' rendszerben működött, megérkeztél, szigorúan rádszóltak, hogy előbb fizetsz aztán ehetsz, kaptál egy tányért (hát elég kicsike volt) és utána azt szedtél rá amit akartál. Ami érdekes volt, hogy az asztalra ki volt írva, hogyha nem eszed meg, amit kiszedtél a tányérodra, akkor felszámítják kárnak, és plusz költségként ki kell fizetned.. :) Nincs pazarlás. Hát a fotós láthatta, hogy miért is nem vagyok sovány modell.. Először csak félénken pakoltam meg a tányéromat az ehetőnek látszó dolgokkal, de ahogy elkezdtem enni, rájöttem, hogy ez nagyon finom, úgyhogy gyorsan leettem mindent, majd indultam a következő körre. majd még egyre.. :) Szóval én nem éreztem kellemetlennek kétszer púposra pakolni a tányéromat, felőlem akármilyen kicsi tányért adhattak volna, ha kell tízszer szedem tele (hát én is magyar vagyok, ami jár az jár, ha bármennyit lehet enni, akkor rosszullétig zabálom tele magam..)
Szóval visszatérve a táborra, a legtöbb ismerősöm riogat, és próbálja az ideget belémcseszni, persze csak azért mert szeretnek és féltenek. Vagy legalábbis majdnem mindenkinek van valami hozzászólása.
Ugye nagymamám, aki már látja, hogy a szekta átmossa az agyam, és galambvért fogok inni, mert emberáldozatokat hozni. Bár legutóbb azt mondta, hogy igazából ő is jönne, mert rájött, hogy nem is rossz, ha egy hétig nem b.sztat senki és eléd rakják a kaját, főleg, hogy ő vega, és itt is csak zöldséget adnak majd.
Anyukám, aki szerintem Mata Hari volt előző életében azt mondta, hogy mindenképpen vigyek be tollat meg papírt (amit ugye tilos) mert nagy kár lenne, ha nem írnám meg az élményeimet, és rejtsem el a bugyimban (?!) ott biztos nem kutatnak át. :) Imádom. :)
A Tűzrőlpattant attól fél, hogy mi van, ha nem akarok majd szexelni soha többet, hogyha onnan visszajövök,  mert majd annyira felülemelkedek a földi dolgokon, hogy nem fogok érdeklődni többé iránta... -mondjuk nem értem ezen miért aggódik annyira pont ő.. bár mondjuk tetszek neki.. :D
Móni barátosném is (aki felkért, hogy legyek az esküvői tanúja!!!! :) Még sosem voltam tanú -a tanú most rövid vagy hosszú u??- esküvőjén, de izgi. Mondtam is neki, hogy így akarja bebiztosítani, hogy ott legyek. Kell vennem szép ruhát.. megint nincs kaja, nem baj majd a lagzin csomagolok egy kis uzsit. :) szóval ő attól tart, hogy elvesztem a mókás dolgokkal a kapcsolatot, mint buli, ivászat stb.. és amikor elmeséltem neki, hogy a Jema egy napig sírt a szobájában miután visszajött szerinte az azért volt, mert kínozták a táborban, biztos letépték a körmeit, csak már nem emlékszik. Ezért jók a barátok, felkészítenek minden eshetőségre.
Adrienn szerint szájbrümmögtető bolond leszek, a Gábor öcsém szeretné ha vinnék egy fényképet róla, mert szerinte őt szeretem a világon a legjobban (kis szerénykém). Amúgy is terveztem, hogy viszek be egy két gyógyszert a biztonság kedvéért, mert ugye azt sem lehet de mi van ha kelleni fog, meg egy-két apróságot, ami kapcsolat a földi világgal. Úgy mint az Inception című filmben a kis játékuk, ami megmutatta, hogy mikor álmodnak és mikor vannak a való életben. Mert ugye az ott-tartózkodás alatt nem lehet bevinni a szervezetedbe semmit, ami károsít, úgy mint dohány, alkohol, drog (gyógyszerek is annak minősülnek), koffein. Ami nekem nagyszerű, mert koffein és gyógyszerfüggő vagyok, gyakran dohányzom és fogyasztok alkoholt. De itt az ideje a váltásnak. Elnéztem egy-két modellképemet és rájöttem, hogy én is az öregedő fajta ember vagyok. Ezt azért olyan nehéz elfogadni. Mármint mindenki megöregszik egyszer, aztán meghal, csak amíg nem kezded el tapasztalni a jeleket magadon, addig az egész olyan hihetetlen és azt érzed, hogy igen ez megtörténik az emberekkel, de nem veled. Szóval már elkezdtem visszafogni a cigarettát, mondjuk a napi egy két szálammal eddig sem voltam láncdohányos, figyelek az alkohol fogyasztásomra és próbálok minél több zöldséget és gyümölcsöt enni. Ez mondjuk nem nehéz, mert szeretem. Sportolni, meg eddig is mindig sportoltam, majd most még többet fogok, és ez a modellesdi is jó erre, mert plusz motivációt ad, ugye ha fotózás van, előtte nem iszom, mert meglátszik az arcbőrömön.
Jött egy új lány hozzánk. Csíkszemű. És komolyan ez egy vicc, hogy amikor kijelentek valamit, hogy valakiket nem kedvelek, akkor biztos hogy az élet megkínál valakivel, aki miatt szeretni fogom őket. :) (tuti lassan jön egy amerikai is, mert lassan kezdem megérteni miért akarják állandóan felrobbantani őket.. tenyérbemászó sznob k.csögök). Na mondjuk ez a lány nem igazi csíkszemű, mert Nepálból származik. (nyugi én sem tudtam hol van ez az ország) Ez egy kicsi ország a lány szerint - alig 10szer akkora mint a miénk, bár ha Kína és India a szomszédod, akkor valóban kicsinek számít- és mivel a két ország között helyezkedik el, a fele lakosság kínainak, a másik fele indiainak néz ki. Ami fura és tiszta perverznek érzem magam, hogy a lányt nagyon szexinek látom. Úgy néz ki, mint egy ártatlan kínai iskolás kislány pornósztár. Hosszú copja meg helyes kis frufruja van és olyan cukorfalat kis arca. Bár egy kicsit ő is büdi -vagy már velem van a baj és emberszagfóbiám van- szóval lehet látens leszbikus vagyok.. Na mindegy, ami jó, hogy szeret mesélni a kultúrájáról, nem is kell kérdeznem, olyan mint egy élő wikipédia. Ezért jó London, olyan emberekkel vagy testközelben, akiknek egy pár hónapja még az országukat sem tudtad volna megmutatni a térképen.
Abban hiszek, hogy mindenkivel akivel találkozunk van valami dolgunk ebben az életben, lehet, hogy egészen apró, lehet, hogy óriási változást hoz, lehet, hogy csak egy adott élethelyzetben valamiért pont neki kellett melletted lenni. Lehet egyszer pont te vagy, aki segít egy vadidegennek, magad sem tudod miért, és egyszer lehet, hogy te kapsz pont így segítséget valaki egészen más idegentől. Szóval kedves szeretteim, tessék elkezdeni globálisan gondolkodni az adok-kapok dologról és jónak és segítőkésznek lenni, sose tudhatod mikor lesz pont neked szükséged rá. És a rossz dolgokat nem kell visszaadni, szóval pl ha valaki meglopott, az nem azt jelenti, hogy te is meglophatsz akkor valaki mást. A rossz dolgokat nem szabad továbbadni. (nem kell nekem tábor az elszállt gondolkodáshoz) Például, a büdi kolléganőmtől mit tanultam. Két dolog miatt volt mellettem. Az egyik, amikor a cukrosbácsi megtalált pont vele voltam shiften, és kb 125ször mondta el, hogy nehogy a saját számomról keressem, mert neki volt nemrég egy hasonló szituja, csak az a barátja volt, és amikor szakítani akart a srác megbolondult és elkezdte zaklatni. De persze Gabcsika miért is hallgatna az okos szóra. A másik, hogy biztos feltűnt, hogy sokszor kisebbségi érzésem van az angolom, az akcentusom miatt, főleg amikor a k.csögök úgy tesznek, mintha nem értenék mit beszélsz, vagy amikor a képedbe vágják, hogy beszélhetnének e valakivel, aki érti őket, és beszél angolul... (szerencsére mostmár nem nagyon van ilyen, inkább az elején amikor kijöttem).  na most a lánynak olyan angolja van, hogy azt nehezen bírod ki röhögés nélkül. Az első órában. A másodikban neki esnél, letepernéd a földre egy teniszlabdát tömnél a szájába, leszigszalagoznád, majd addig vernéd a kis fejét a földbe amíg megígéri soha többet nem szólal meg. A harmadik órától kezdve már megszoktam, és már nem zavart (mondjuk a szexi szerint én mindenkit kedvelek..). Ha vendéggel beszél a lány, akkor felvesz egy fura stílust, egyszerűen leírhatatlan, ezt hallani kéne. Szóval nagyon magas hangon nyávogva de egyszerre valahogy lihegve és sóhajtozva beszél, és próbál nagyon kifinomultan beszélni, szóval a vendégek egy része vagy elkezd röhögni, vagy zavartan köhécselve pislog a másikra a pultban, hogy öö izé.. öö ez hülye, vagy mi? De a kis büdikém azt mondta, hogy sokan szeretik az akcentusát, mert olyan cuki. És valahogy ez helyrerántotta a dolgokat a fejemben, hogy hát hülye vagyok én, ha ez a lihegősóhajtógép úgy áll a dolgokhoz, hogy ő jó és szexi, akkor nehogy már én ne. Miért ne lehetnék büszke az akcentusomra, vagy legalábbis kaksizni jó magasról azokra, akiknek nem tetszik. Szóval azóta nem zavar, persze azért próbálok a szép kiejtésen dolgozni.
Na már rég kaptatok zenét, egy kis motiváció, erre futok mostanában és közben hangosan énekelem a parkban. Remek stressz levezető, bár lassan én vagyok a bolond lány a parkban:

dontstopmenow :)))
a reklámot ugord át.

Egy másik meg a táborról, otthon is szerveznek, ha valaki esetleg kedvet kapott:
angol változat
magyar változat