23.

Ma letelefonált a recire este 9kor egy vendég, hogy unatkozik, mit lehet itt csinálni.. Hát elmeséltem neki mi van a szállodában, (2 étterem, medence, gym, szauna, bár, internet) de csak sóhajtozott. Hát komolyan, aki nem talál magának Londonban programot, az megérdemli.. Dzsordzsi meg mondta hívjam vissza, hogy van egy-két regisztrációs kártya, amit updatelni kell, lejöhet segíteni.. Becky szerint társaságot akart volna magának.. Hát ennyire nem vagyunk 5 csillag. :)

Egy másik nő lejön, hogy nem jó a szoba, klausztrofóbiás, és nem tudja kinyitni az ablakot. (nem is lehet, csak egy picikét, mert nem akarunk öngyi jelölteket elszállásolni), és hiába magyaráztuk neki, hogy biztonsági  és egészségügyi okokból, az összes válasza annyi volt, hogy mitől félünk, hogy Batman berepül az ablakon.. Na itt majdnem felröhögtem, szerencsére ekkor már nem én beszéltem vele. Mindenesetre kiszúrta a nevem alapján, hogy magyar vagyok, ő pedig szerintem cseh vagy szlovák aki épp MO-n él, elcseverésztünk, majd az elkövetkezendő napokban az összes magyartudását rám zúdította, plusz magyarul köszönt el.

Szeretem az ír vendégeket, mert mindig nevetgélnek és kedvesek. A japánoknak majdnem mindig valami bajuk van és sosem mosolyognak. Az amerikaiakat nem értem egyszerűen, valami angol szerűt beszélnek, de még az ausztrált is hamarabb felfogom. A brit akcentussal egyre nagyobb barátságba kerülök, bár olyan öklendező hangot adnak ki beszéd közben, a franciák viccesek a zizegő zsizsegő akcentusukkal, de őket is értem.  Szóval érzem az angolomon, hogy fejlődik, bár inkább van pár jól begyakorolt mondatom amit a munkám során használok, pont ma gondolkodtam hazafelé, hogy szerintem magyarul hirtelen nem tudnék becsekkolni valakit és olyan folyékonyan mondani a checkin beszédemet, mint angolul.
Egyre jobban megy a cseverészés is a kollégákkal, ezért jó, hogy délutánonként kevés a munka és Dzsordzsi folyamatosan szórakoztat. Mostmár legalább megszoktam az akcentusát és értem őt is, meg igyekszem a kifejezéseit meg a szófordulatokat (azokat azért másoktól is) átvenni. Meg mondjuk ha nem is használok nagy szókincset, az a jó, hogy egyre természetesebben használom a nyelvet, nem tűnik fel, hogy nem magyarul beszélek. Persze azért ha valamit el kell magyarázni, vagy valami új dolog van, az nem megy annyira gyorsan, meg szerintem néha a nyelvtanom egy botrány. De volt olyan, hogy Gábornak meséltem valamit, idéztem valamelyik kollégámtól, és automatikusan angolul folytattam, mintha nem magyarral beszélnék. De aztán visszaváltottam, azért néha felüdülés úgy beszélni, hogy egy picit sem kell gondolkodni. :)

Ma elmentem megnézni egy házat, autókáztam az ügynökkel egy sort, de nagyon drága, 400 font per hét, és eléggé kint van. Szerencsére Gáborék is nézegetik már, holnap felhívnak pár helyet.